Az AI Act szerint annak a kisvállalkozásnak, amely chatbotot tesz a weboldalára, vagy engedi, hogy a munkatársai ChatGPT-t használjanak, két fő kötelezettsége van: a látogatónak meg kell tudnia, hogy AI-rendszerrel beszél, az AI-jal dolgozó munkatársakat pedig segíteni kell abban, hogy megértsék, hogyan működik, és hol téved. A szigorú, „nagy kockázatú” rendszerekre vonatkozó szabályok más felhasználásokra vonatkoznak, például a munkatársak kiválasztására.
Mi az AI Act?
Az AI Act az (EU) 2024/1689 rendelet, az az uniós jogszabály, amely kockázatuk szerint közös szabályokat állapít meg a mesterségesintelligencia-rendszerekre. Rendeletként közvetlenül alkalmazandó Romániában, nincs szükség átültető nemzeti törvényre. 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, és nagyrészt 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó (113. cikk). Az ütemezést az (EU) 2026/1744 rendelet, az úgynevezett „Digital Omnibus on AI” módosította, amely 2026. július 27. óta hatályos.
A rendelet szerepek szerint osztja el a kötelezettségeket. A szolgáltató AI-rendszert fejleszt vagy fejlesztet, és azt a saját neve alatt helyezi üzembe (3. cikk 3. pont). Az alkalmazó szakmai tevékenysége során használ AI-rendszert (3. cikk 4. pont). Az a cég, amelynek munkatársai ChatGPT-vel dolgoznak, alkalmazónak minősül. Az a cég pedig, amely chatbotot rendel, és azt a saját neve alatt teszi közzé a weboldalán, e chatbot szolgáltatójának tekinthető.
Mit kell megtudnia a látogatónak, aki a chatbottal beszél?
Az 50. cikk (1) bekezdése előírja, hogy az AI-rendszerrel közvetlenül kapcsolatba lépő embereket tájékoztatni kell arról, hogy AI-jal beszélnek, kivéve, ha ez egy észszerűen jól tájékozott és figyelmes ember számára nyilvánvaló. A tájékoztatást egyértelműen és jól elkülönülő módon, legkésőbb az első interakció idején kell megadni (50. cikk (5) bekezdés).
A kötelezettség 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó. Az (EU) 2026/1744 rendelet nem halasztotta el: a nagy kockázatú rendszerek határidőit módosította, ezt a tájékoztatási szabályt nem.
Formálisan a kötelezettség a chatbot szolgáltatóját terheli, a fenti értelemben. A gyakorlatban a cég könnyen ellenőrizheti: a chatbot első üzenete közli, hogy AI-asszisztens, nem ember. Kész szolgáltatásnál ellenőrizze, hogy a szolgáltató megjeleníti-e ezt az üzenetet, és megtarthatja-e. Az általunk készített chatbotok üdvözlő üzenete ezt az elejétől fogva megmondja.
Az 50. cikk (2) bekezdése azt is előírja, hogy a létrehozott szövegeket, képeket és hangokat automatikusan, programok által olvasható formátumban meg kell jelölni. Ez a tartalmat létrehozó rendszerek szolgáltatóinak kötelezettsége, például az AI-modellt fejlesztő cégé, nem pedig azé a cégé, amely a weboldalán használja. A 2026. augusztus 2. előtt forgalomba hozott rendszereknél a határidő 2026. december 2. (111. cikk (4) bekezdés, amelyet az (EU) 2026/1744 rendelet illesztett be).
Mit kér a rendelet, ha a munkatársak ChatGPT-t használnak?
A 4. cikk előírja, hogy a szolgáltatók és az alkalmazók hozzanak intézkedéseket, amelyek támogatják a személyzetük és a nevükben AI-t használó más személyek „MI-jártasságát” (ez a rendelet magyar szövegének kifejezése). Az intézkedések figyelembe veszik az emberek ismereteit, tapasztalatát és azt a környezetet, amelyben az AI-t használják. A kötelezettség 2025. február 2. óta alkalmazandó. 2026. július 27. óta, az (EU) 2026/1744 rendelettel történt módosítás után, a cikk kifejezetten kimondja, hogy a cégnek nem kell garantálnia az egyes személyek meghatározott tudásszintjét.
Az Európai Bizottság közvetlenül válaszol a ChatGPT-vel kapcsolatos kérdésre: az a cég, amelynek munkatársai például reklámszövegekhez vagy fordításhoz használják, a 4. cikk hatálya alá tartozik, a munkatársakat pedig tájékoztatni kell a kockázatokról, például a kitalált válaszokról. A Bizottság azt is rögzíti, hogy nincs szükség tanúsítványra, a cég belső nyilvántartást vezethet a képzésekről, és nincs kötelező képzési forma.
Két átláthatósági szabály az Ön által közzétett tartalomra is vonatkozik (50. cikk (4) bekezdés). A valóságosnak tűnő, mesterségesen létrehozott képeknél, hangoknál és videóknál (deepfake) közölni kell, hogy mesterségesen hozták létre őket. Az AI-jal létrehozott szöveget, amelyet a nyilvánosság közérdekű ügyekről való tájékoztatása céljából tesznek közzé, ugyancsak meg kell jelölni, kivéve, ha egy ember átnézte, és valaki szerkesztői felelősséget vállal érte.
Nagy kockázatú rendszer a cég chatbotja?
Általában nem. Az Európai Bizottság kockázati szintek szerint csoportosítja a rendszereket: a chatbotok az átláthatósági kockázat körébe tartoznak, a fenti tájékoztatási kötelezettséggel, az EU-ban használt AI-rendszerek túlnyomó többsége pedig minimális kockázatú, ezekre az AI Act nem hoz új szabályokat. Nagy kockázatúak a rendelet III. mellékletében felsorolt területek rendszerei, illetve bizonyos szabályozott termékek biztonsági elemei (I. melléklet). Az a chatbot, amely a nyitvatartásról és az árakról válaszol, vagy az az asszisztens, amely e-mail-vázlatokat ír, nem szerepel ezen a listán.
Egy kisvállalkozás mégis a nagy kockázatú körbe kerülhet azzal, ahogyan az AI-t használja. Példák a III. mellékletből:
- önéletrajzok rendezése, jelentkezők szűrése vagy értékelése a felvételnél (4. pont a) alpont);
- döntések előléptetésről, a szerződés megszüntetéséről, feladatok kiosztásáról vagy a munkatársak teljesítményének figyeléséről (4. pont b) alpont);
- természetes személyek hitelképességének értékelése (5. pont b) alpont);
- kockázatértékelés és árazás az élet- és egészségbiztosításban (5. pont c) alpont).
Ezekre a rendszerekre a kötelezettségek 2027. december 2-tól, az I. mellékletben szereplő szabályozott termékekben lévőkre 2028. augusztus 2-tól alkalmazandók (113. cikk c) pont, módosított szöveg). Az a cég, amely ilyen rendszert használ, többek között köteles azt a szolgáltató utasításai szerint használni, és a felügyeletére megfelelő képzettségű és jogkörű embereket kijelölni (26. cikk). Ettől függetlenül 2025. február 2. óta tilos AI-jal következtetni egy személy érzelmeire a munkahelyen, kivéve orvosi vagy biztonsági okból (5. cikk (1) bekezdés f) pont).
Mi köze az AI Actnek a GDPR-hez?
Az AI Act nem váltja fel a GDPR-t (2. cikk (7) bekezdés). Ha ügyféladatok kerülnek egy AI-asszisztensbe, akár a weboldal chatbotján keresztül, akár úgy, hogy egy munkatárs bemásolja őket a ChatGPT-be, továbbra is a GDPR szabályai érvényesek. Egy kisvállalkozás számára kettő azonnal fontos:
- csak az adott feladathoz szükséges adatokat használja (a GDPR 5. cikk (1) bekezdés c) pontja, „adattakarékosság”);
- ha egy szolgáltató a cég nevében kezeli az adatokat, a kapcsolathoz szerződés kell, amely rögzíti, mit tesz velük (a GDPR 28. cikke).
Ebből egy gyakorlati szabály következik: ne vigyen be ügyféladatokat olyan AI-fiókba, amelyre a cégnek nincs ilyen szerződése. Hogy milyen adatok ne kerüljenek a ChatGPT-be, és hogyan használható biztonságosan, azt a ChatGPT a cégben útmutató írja le. Projektjeinkben az adatokat az Európai Unióban lévő szervereken tároljuk, és ha egy szolgáltatás az EU-n kívül kezeli őket, előre kikérjük az ügyfél jóváhagyását.
Ki ellenőrzi a szabályokat Romániában?
Minden tagállam kijelöli az AI Act alkalmazását felügyelő hatóságokat (70. cikk), és megállapítja a szankciókat, a kis- és középvállalkozások érdekeit is figyelembe véve (99. cikk (1) bekezdés). A hatóságok kijelölésének határideje 2025. augusztus 2. volt.
Romániában egy kormányzati memorandum az ANCOM-ot, a román hírközlési hatóságot javasolta piacfelügyeleti hatóságnak és egyedüli kapcsolattartó pontnak, más, egyes szakterületekért felelős hatóságok mellett. Az ANCOM 2026. július 24-i közleménye (angol nyelvű változat) szerint a nemzeti végrehajtási törvény előkészítés alatt áll, és az ANCOM, illetve a többi hatóság csak annak hatálybalépése után ellenőrizhet és szankcionálhat. 2026. november 2-án az ANCOM még mindig a nemzeti keret előkészítéséről beszélt. A rendelet kötelezettségei azonban a fenti időpontoktól közvetlenül alkalmazandók, függetlenül a román törvény állásától.
Mit tegyen konkrétan egy 5–20 fős cég?
- Írja össze, milyen AI-eszközöket használnak a cégben (a weboldal chatbotja, ChatGPT, fordítás, képek), és kik használják őket.
- Ellenőrizze a chatbotot: az első üzenete közli, hogy AI-asszisztens, és ha nem tudja a választ, az ügyfelet emberhez irányítja.
- Írjon rövid belső szabályokat: milyen adatokat nem szabad AI-asszisztensbe vinni, ki ellenőrzi a létrehozott szöveget a közzététel előtt, és mi a teendő egy hibásnak tűnő válasszal.
- Tartson rövid, az egyes munkatársak feladataihoz igazított képzést az AI korlátairól és a kitalált válaszokról. Jegyezze fel az időpontot és a résztvevőket.
- Ellenőrizze az AI-szolgáltatókkal kötött szerződéseket: ki kezeli az adatokat, hol és milyen feltételekkel.
- Ha AI-t használ vagy szeretne használni a toborzásban, a munkatársak értékelésében vagy hitelek odaítélésében, vizsgálja meg ezt az esetet külön, 2027. december 2. előtt.
- Kövesse a román végrehajtási törvényt és az Európai Bizottság útmutatóit, amelyek további részleteket hozhatnak.
Miben segíthetünk?
Ha szeretné megtudni, hol segít az AI az Ön cégében, és milyen korlátokat kell megszabni, egy AI-tanácsadási alkalom kezdőára 299 lej, és írásos javaslatokkal zárul. A weboldalra szánt AI-chatbotot úgy készítjük el, hogy a tájékoztató üzenetet és az emberhez való átadást még az indulás előtt rögzítjük. Hogy mit tartalmaz az ár, azt a mennyibe kerül egy AI-chatbot útmutatóban találja, a kész és a cégre szabott megoldás közötti különbségeket pedig a kész vagy egyedi chatbotútmutatóban.
Ez az útmutató az általános szabályokat ismerteti, és nem helyettesíti az Ön cégének konkrét helyzetére vonatkozó jogi tanácsadást. Frissítve: 2026. november 13. Az információkat ezen a napon ellenőriztük a rendelet hivatalos szövegén, valamint az Európai Bizottság és az ANCOM oldalain.